Az előző bejegyzésben közölt kép – ahogy Rás helyesen megjegyezte – a mai Museum Quartier felől, madártávlatból nézve a két nagy bécsi múzeumot ábrázolja (Kunsthistorisches és Naturhistorisches Museum), a háttérben pedig a Heldenplatz, a bécsi Hősök tere látható. A Heldenplatz különben nemrég szerepelt az osztrák hírekben, ugyanis szóba került a tér esetleges átnevezése. Thomas Drozda SPÖ-s kultuszminiszter szerint lehetne a demokráciáról vagy a köztársaságról elnevezi a teret. A teret különben 1878-ban nevezték el Hősök terének, és ekkor még a Habsburg Birodalomért harcoló “hősökre” utaltak a névadással.

Térjünk vissza azonban a képhez: ha jobban megnézzük, feltűnik, hogy számos olyan épület látható rajta, amit ma ezen a helyen hiába keresnénk.

kaiserforum_nagy

Jól kivehető a rajzon a Heldenplatz előtt egy diadalív, a mai Neue Burggal szemben pedig látható egy másik félköríves épület, mely szimmetrikussá teszi az amúgy mai formájában északkeleti irányba nyitott teret. A Googel Earth segítségével csináltam egy másik madártávlati képet, mely a terület mai állapotát mutatja.

kaiserforum2

A háttérben látható  a Heldenplatz, Savoyai Jenő és Károly főherceg lovasszobrával, balra a Volksgarten, jobbra a Neue Burg. A Heldenplatzra az Äußere Burgtoron keresztül tudunk eljutni, mely a kép közepén látható. Elől a Maria-Theresien-Platz, két oldalán a már említett múzeumokkal.

Ebben a bejegyzés-sorozatban ennek a területnek a történet fogom elmondani, hasonlóan a kulturkoron közölt sorozatommal, mely a budapesti Szabadság tér szobraival foglalkozott.

Bécs modern építészettörténete szempontjából a legfontosabb dokumentum az a levél, melyben I. Ferenc József Alexander von Bach osztrák belügyminisztert  (neve Magyarhonban nem cseng olyan jól, vö. Bach-korszak)  utasítja, hogy számolja fel a belvárost körülvevő falat és az azt szegélyező árkokat. A 1857 decemberében kelt levél nyomán következő év tavaszán az összesereglett Bécsiek szeme láttára verik ki az első téglát a Rotenturmbasteiból. A szabaddá vált terület hasznosítására tervpályázatot írnak ki, 1862-ben Ludwig Förster városi tanácsi tag és építész felveti a egy nagy múzeum építését, melyben a Habsburg-ház műgyűjteménye kaphatna helyet.

A mai Heldenplatz és Maria-Teresien-Platz beépítésével kapcsoltban azonban igen heves vita bontakozik ki. A kor ünnepelt építészei, Heinrich von Ferstel (Votivkirche, a bécsi Iparművészeti Múzeum tervezője), Theophil von Hansen (neve már szerepelt a blogon a Palais Ephrussi kapcsán),  Karl von Hasenauer (az 1873-as bécsi világkiállítás épületeinek tervezője), valamint Moritz von Löhr (a Belügyminisztérium illetékes építészeti referense) nyújtottak be pályaműveket. A pályázatokat bíráló bizottság egyik pályaművet se ajánlotta megvalósításra, I. Ferenc József saját bürokratája, Löhr tervét szerette volna megvalósítva látni. A nem túl produktív vita patthelyzetbe torkollott,  melyet Folliot von Crenneville (aki mellesleg Sopronban született) főkamarás-mester és táborszernagy oldott meg. A kor ünnepelt német építészét, Gottfried Sempert kérte fel arra, hogy mondjon véleményt Löhr és Hasenauer – időközben újragondolt – tervével kapcsoltban. Semper egyik tervet se  ajánlott kivitelezésre, amire a császár felkérte, hogy a legalább válasszon egyet a két projekt közül és vegyen részt annak átdolgozásában. Gottfried Semper Hasenauer mellett döntött és felvázolta elképzeléseit. 1870-ben Bécsi Fórum elnevezéssel maga a császár hagyja jóvá Semper tervét. Ezt ábrázolja a bevezetőben közölt madártávlati kép.

Valahol Bécsben

Advertisements